Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sasuke × Sakura

2009.07.24

Sasuke × Sakura

/Sakura/

Jól indul a nap, sehol egy felhő az égen. Vajon Kakashi-sensei ezt a szép napot is el tudja rontani?

Sasuke… Oh Ő is felébredt (velem szemben lakik) most húzza el a függönyöket. Úristen! Nincs rajta póló!!

Huhh remélem nem látott meg.

- Sakura! Hé, Sakura!! Jó reggelt! Láttalak az ablakból, gondoltam köszönök.

- Óó… Sa-Sa-Sasuke micsoda meglepetés Nem gondoltam volna, hogy te is ilyen korán kelsz!- Hát ez már menthetetlen, most biztos azt gondolja, hogy kukkoló vagyok…

- Jössz ma edzésre?

- Persze! Miért ne mennék, a sensei leszedné a fejem, ha egyszer is kihagynám.

- Oké, csak kérdeztem.

Hah! Méghogy csak kérdezte! Mióta érdeklődik Ő felőlem?!! Azt hittem tőle akár fel is fordulhatok…

- Akkor majd késöbb találkozunk!

- Igen, majd késöbb.

Most visszahúzza a függönyöket, gondolom felöltözik, ahh micsoda háta van… Ezt eddig nem is figyeltem!

 

 

KÉSÖBB…

 

- Ezt nem hiszem el!! Már megint késik!! Ha mégegyszer azt meri nekem mondani, hogy azért késett, mert átment előtte egy fekete macska az úton, én… én…!! Ááh!

- Narutoo! Hagyd már ezt abba! Ez… ez… annyira gyerekes!!- Ó Sasuke rám nézett és… és mintha: ,nem, de igen! Rám nézett és elpirult!! Ezt a napot tényleg nem tudja semmi elrontani!

 

- Elnézést gyerekek ,csak tudjátok  idefelé jövet eltévedtem az élet ösvényén…

- Grrr… Ez legalább új!

- Na jól van nyugalom. Ma letört ágakat fogtok gyűjteni az erdőben! Egy-kettő indulás:

- Miiiii?!! De hát ez képtelenség! Ágakat egy erdőben?!! De hisz az egész erdő ágakból áll!!

- Elég lesz gyerekek indulás! Párokban fogjuk gyűjteni az ágakat úgy gyorsabban haladunk!

- Sasuke, te mész Sakurával! Naruto, utánam!

 

IGEEEEN!!! Hah! Ez az! Kettesben maradok Sasukéval! Ha ezt Ino látná majd szét robbanna az irigységtől!!

Gyorsan egy kis igazítás a ruhámon, és a frizun és már mehetünk is!

 

 

/Sasuke/

 

Hmm: Kettesben maradunk Sakurával… Ez jóó, nagyon jóó! Még jó, hogy előttem megy, ha most hátra fordulna totál leégnék… Soha nem szoktam elpirulni nem tudom, hogy ezt most miért csinálom!! Ahh! Micsoda csaj! Hogy ringatja a csípőjét és a formás fenekét. Na jó ezt abba hagyom. Ennek múltkor is az lett a vége , hogy félre kellett vonulnom…

Na jó mostmár kellő képpen bementünk az erdőbe, itt jó sötét van

 

Ez jó Sakura nem is sejti, hogy miért hoztam ide. Még csak meg sem fordult a fejében, hogy mit szeretnék neki mondani. Hát persze azért mert eddig olyan paraszt voltam vele. Na de majd most…

 

- Sakura! Szerintem itt jó lesz álljunk meg és kezdjük el gyűjteni az ágakat!

Sakura leguggol és a szűk kis ruci megfeszül amúgy is formás idomain. Úristen hogy bepucsít! Ennek nem lesz jó vége…

Egyre közelebb araszolok hozzá míg végül össze nem ér a csípőnk.

- Jaj Sasuke! Ne haragudj, nem vettelek észre!

- Semmi baj Sakura.

 

 / - /

 

Tovább gyűjtögetik az ágakat, mindig beljebb és beljebb haladnak az erdőben, ahol egyre sötétebb lesz.

Mikor már legalább ötödször ér össze a csípőjük ( Sasuke ravasz taktikájának folytán), Sakura arca teljesen lángba borul.

- Bocsánat Sasuke! Nem tudom miért van ez! Esküszöm nem direkt csinálom!

- Nincs semmi baj!- Mondja Sasuke és megfogja a lány csípőjét és közelebb vonja magához a remegő lányt.

Sakura egyre jobban remeg- Jézusom, megfogta a csípőmet! Úristen most meg magához húz! Na jó nem tudom mit pánikolok itt, hiszen mindig is ezt akartam!

Mikor már olyan közel vannak egymáshoz, hogy érzik egymás szuszogását a nyakukon, Sasuke feljebb csúsztatja a kezeit. Végig simít a lány derekán, vállán, libabőrös nyakán, megcirógatja az arcát, majd visszacsúszik és megállapodik a derekán. Ott összekulcsolja a kezeit és olyan szorosan hozzá simul a lányhoz, hogy mellkasuk összeér. Közben Sakura letérdel- ahogy Sasuke húzza maga felé- és Sasuke lábai közé csúszik. Mindketten érzik a másik szaporán dobogó szívét.

 

- Sasuke…- kezdené Sakura, de Sasuke gyengéden a szájára teszi a mutató ujját.

- Cssst. Ne mondj semmit .- pár percig így maradnak, Sasuke ujja a lány száján, közben a fürkész tekintettel a lány nagy zöld szemeit vizsgálja, és az azokban ülő kövér könnycseppeket. Mikor az egyik legördül a rózsaszín hajú lány arcán, elkezdi.

- Sakura, olyan gyönyörű zöld szemeid vannak. Olyan puhák az ajkaid, és karcsú a derekad. Nem is tudom hogy tudtam eddig ellenállni neked. Talán mert túl büszke voltam, ahhoz, hogy odamenjek hozzád, ezért inkább úgy csináltam mintha észre sem vennélek, egészen mostanáig. Tudom, hogy hiba volt, de most jóvá teszem. Szeretnék örökre így maradni veled, szeretném, ha itt ragadnánk az erdőben, ahol senki sem találhat meg minket. Az egész életemet itt tölteném veled. Nem tudok létezni nélküled.

Sakura nem akar hinni a fülének, Sasuke teljesen megnyílt. Az érzéseiről beszél. És nem másnak neki, Sakura Harunonak.

A fiú letöröl egy legördülő könnycseppet a lány arcáról és mélyen a szemébe néz.

- Sakura, Szeretlek. - mondja ugyanazon az erotikus suttogó hangon, és megcsókolja. Nyelveik egymásba fonódnak szinte összeforrnak. Aztán mint két tüzes kígyó úgy vonaglanak. Lassan a földre dőlnek. Sasuke keze egyre lejjebb csúszik Sakura derekáról. Végigfuttatja ujjait a lány csípőjén, majd bekúszik a ruhája alá, és finoman elkezdi lehúzni a bugyiját. Közben Sakura keze fiú nadrágjának tetejénél matat, majd beljebb kúszik egy ponton elidőzik, és lehúzza a fiúról a nadrágot, és szelíden magára húzza Sasukét.

A két test összeolvad, mintha mindig is egy lett volna. Az erdő csöndjét csak halk nyöszörgéseik és suttogó szavaik zavarják meg. Végül egy pillanat, amikor mintha megállt volna az idő. Aztán a fiú a lány mellei közé temeti arcát, és így maradnak örökre, együtt, mintha így születtek volna. Legalábbis úgy érezték, hogy ez tényleg  örökkévalóságnak tűnt.

 

Késöbb…

Az idő gyorsan telik, és az amúgy sem túl világos erdő sötétbe borul.

A lány nyitja ki elsőnek a szemeit. A hatalmas zöld szempár szinte világít a sötétben.

- Sasuke, Szeretlek- suttogja a szempár tulajdonosa, a fiú fejbúbjának.

- Nyugalom- Mondja a szeretett fiú, és legurul a szerető lányról. Melléfekszik, átkarolja a derekát, és magához húzza.

Sakura még mindig nehezen hiszi el amit átélt. Sasukénak vannak érzései, sőt még szeretni is tud. Meglepő… Nem mintha ez baj lenne, sőt kifejezetten örülök a végeredménynek. Hiszen soha életemben nem történt még velem jobb dolog… és nem is fog.

- Sasuke, ugye nem csak szórakozol velem, hanem tény-tényleg… szeretsz? Ugye nem csak fogadásból csináltad, vagy ugye nem Naruto vagy a hasonmásjutsuval? És ugye ez nem is valami hülye próba…?

- Nem Sakura, nem szórakozom, ha egyszer valakinek azt mondom, hogy szeretlek, akkor az úgy is van és úgy is marad. És nem is fogadásból csinálom. Nem szokásom mások érzéseivel játszadozni. A Narutós dolgot pedig végképp felejtsd egyrészt, mert nem tudna ennyi ideig fenntartani egy hasonmásjutsut… már rég elfogyott volna a csakrája. Másrészt pedig Naruto tudna neked ilyen szépeket mondani…? Ha pedig próba lenne- szája kaján mosolyra húzódik-, akkor én átengednélek…

Mikor látta, hogy Sakura megnyugodott folytatta:

- Vissza kéne mennünk a többiekhez, már majdnem teljesen sötét van!

- Hát jó. Akkor menjünk.

Mindketten felöltötték szétszóródott ruhadarabjaikat, és kézen fogva elindultak kifelé az erdőből.

Sakura most valahogy sokkal szebbnek látta az erdőt, mint idefele jövet. A hold átsütött az ágak között, és a fénye reszkető árnyakat rajzolt a földre amik csak egyre nyúltak. És nyúltak az ég felé. A holdsugarak gyengéden cirógatták arcukat, Közben halkan beszélgettek múltról, jelenről, és jövőről. Vagyis a közös jövőjükről.

 

Forrás:KATT!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szia

(sasusaku rajongo lány, 2012.03.21 19:43)

nagyon tecet ojan romantikus volt hogy nem tutam aba hagyni az olvasást pedig utálok olvasni

...

(Hanako-chan, 2010.03.24 16:14)

wááá ez naon szupeee!!!